2019. október 18., péntek

Páncélhibák


Páncélhibák

Pár éve írtam már egy cikket hasonló témában, de a legutóbbi versenyen látottak alapján úgy érzem itt az ideje egy újabb szösszenetnek. LINK




Lyukak a páncélon:

Fontos, hogy nem mások felszerelését szeretném szidni, a célom az, hogy elkerüljük a sérüléseket.
Legyünk tisztában azzal, hogyha egy legálisan támadható felületet szabadon hagyunk, akkor előbb vagy utóbb azt meg is fogják ütni. Lehet, hogy ez véletlen lesz, de minél nagyobb a tét, minél komolyabb egy verseny szembe fogunk kerülni olyan harcosokkal, akiket nem fog érdekelni a testi épségünk és kifogják használni a hibánkat.

Karvasak:

Összekötős /Floating rendszerű karvasnál is fontos, hogy az alkar, a könyökkupak és a felkar lemez szépen illeszkedjen egymáshoz. Nem hagyhatunk ujjnyi réseket ki közöttük.
Ez egyrészt veszélyes, hiszen egy jó kezű alabárdos ripityára törheti a csontunkat, másrészt, ha egy marshall elég szigorú, szó nélkül állíthat ki a harcból minket. Idei BN-en volt rá példa, hogy egy két magyar harcost is leküldtek a pályáról, mondván, hogy a felkarjukat nem védi eléggé a páncél.





A brigantin és a vállvas között nincs átfedés. Fentről simán belehet ütni a testre. Illetve se elölről se hátulról nem véd.

A bicepsz teljesen védtelen.

A könyökkupak és az alkar nem illik egymáshoz, csak egészen hátul lapolnak. Vagy az alkart kellene átszabni(nagyobb belső lemez, kissé elforgatni a karon stb) vagy egy nagyobb könyököt felvenni.
Ez az összeállítás 1v1-re még jó lenne, ott azért tudatosabban lehet védekezni, könnyebbek a fegyverek stb., de csoportos harcra ez túl rizikós.



A másik harcostárs kesztyűje nem rendelkezik rendes mandzsettával. A csuklója teljesen szabadon van ha egy kicsit is előre hajtja a kezét. A csukló csontjai könnyen törnek és egy nagyon nehezen gyógyuló területről van szó. Ne kockáztassunk!

Hatalmas lyukak nem csak nyugati de Keleti felszerelésnél is előtudnak fordulni, ha nem elég átgondolt a koncepció.




A felkart védő “szárny” a vége fele túl keskeny és nem elég hosszú, illetve túlságosan szabad a mozgása. Többször volt, hogy elmozdult és nem védte a kart. Az apró lemezek is könnyen kiszakadnak, mire a harcostárssal szembekerültem már cafrangosra volt szakadva egy tenyérnyi részen az egész. Ilyen páncélnál használjunk nagyobb lemezeket és erősebb alapot amire fel lesznek szegecselve.

Az alatta lévő bazabund szíja elszakadt és emiatt lecsúszott így még nagyobb volt a lyuk. Nagyobb és hosszabb nyúlványra lenne szükség az oldalánál, vagy egy korongra. Illetve erősebb szíjra.

Ezek a fajta szabadon hagyott területek akkor a legveszélyesebbek, amikor teljesen kinyújtjuk a karunkat, illetve akkor, amikor a karámra kapaszkodunk fel. Az utóbbi esetében még elmozdulni sem tud a karunk, ha ütés éri.



Inkeyn lezajlott jelent: A szerb csapatkapitány többször is jelezte, hogy teljesen szabad a kar. Nem használták ki, nem verték szét az ellenfél karját, de többször is megbökte a buzogányával, hogy érezze mennyire védtelen.

Lábvas:

Ha sima háromdarabos a rendszer, akkor ugyan ezek a hibák előjöhetnek lábvas esetében is.



Több ujjnyi lyukak a térdkupak fölött és alatt. Nagyobb térdkupakra, vagy egy-egy betoldásra lenne szükség felette és alatta.

Lábszúárból is lehetett látni párat, ami egészen egyszerűen nem ért le a bokáig és azt teljesen szabadon hagyta. Itt ugyan az a helyzet, mint a csuklóval.

Kesztyűk:
Itt sajnos még mindig hatalmas problémák vannak. 

 

Ötujjas hagyományőrző kesztyű. Igen, nagyon szép és pofás darab, DE erre egy komolyabb szálfegyveres vagy kisbaltás ütés szinte biztosan ujjtöréssel fog járni. Ne használjunk ilyen típust. Ha mindenképp ezt a kinézetet preferáljuk válasszunk olyan kesztyűt, ahol az ujjakat védő nagylemezek kialakítása ezt utánozza, de mégis egyben védi az ujjakat. Vagy legalább kössünk az ujjak elé egy korongot.

A másik szívfájdalmam: Páncélkesztyű bélés nélkül, iszonyatosan gyengére hagyott hüvelykujjal.
 
A kesztyűbe kell bélés. Ugyan olyan páncélelem mint a többi. A karvasat se vesszük fel pólóra könyörgöm.

A hüvelykujj egy nagyon jól üthető terület. Védenünk kell oldalról és szemből is. A lemezek legyenek sokkal domborúbbak és sokkal jobban öleljék körbe az ujjat.

Ha buhurtra rendeltünk kesztyűt, és valaki ilyet akar eladni nekünk utasítsuk vissza. Kesztyűből törekedjünk a minőségre és az extra védelemre. Ugyan így a másik oldal felé…ha valaki buhurtra rendel tőlünk kesztyűt akkor vagy ne vállaljuk el, vagy csináljuk meg rendesen. Vagy tegyünk mi magunk bele bélést, vagy hagyjunk neki elég helyet és hívjuk fel rá a megrendelő figyelmét…..de az, hogy így belerakunk egy hegesztőkesztyűt és had szóljon, egyáltalán nem jó megoldás és nem egy jó hozzáállás.

Csípő és derék: 





A kolléga úgy harcolta végig az 5v5 versenyt, hogy a páncél szoknyája egyszerűen nem ért le végig a testén. A derék és a csípő szabadon hagyva.

Ezeket a helyeket előszeretettel támadják, pont amiatt mert sokan elkummantják a védelmét, hogy szabadabban tudjanak mozogni. Számítsunk erre. A feneket szintén szokták ütni és ha egy kicsit felcsúszik a fejsze feje akkor simán csontunk törik.

Ez megint csak akkor a legveszélyesebb mikor fogásban vagyunk és nem tudunk kimozogni a támadások elől és rendesen védekezni sem. Rosszul fordulunk, pont beletoljuk a csípőnket egy alabárd útjába és kész a baj.

Sisak:

Itt is többféle problémát láttam.

Volt egy sérülés, amit a lengőbélés hiánya okozott.

A sisakba mindig legyen lengőbélés. A fejbélésünkre ez üljön rá és ne maga a lemez. Így lesz egy zóna a sisakon belül, ami megvéd minket attól, hogy a horpadó lemez sérülést okozzon.

A sisak ne legyen szűk a fejünkre. Persze, ne is lötyögjön, de ha már horpadások nélkül is csak nyom és szorít akkor nagyobbra van szükségünk.

A tarkót és a nyakat is védeni kell. A sisak ne legyen túl rövid. Ha felhúzzuk a vállainkat szépen üljön föl a páncélunkra. Ezen kívül vagy legyen egy lenyúló hátsórésze ami védi a tarkót, vagy ki kell egészítenünk. Varrhatunk fel a béleltsapkára plusz lemezeket, rakhatunk a sisakláncra kis pajzsot stb. 

Ez nem csak fontos, de a szabályok is erre kötelezik a harcosokat!

A másik probléma a nem megfelelő bélés. A bélésnek védenie kell az ember homlokát és szemöldökét is. 


Két megoldás van:

Ha különálló bélésünk van, akkor azt ha felvesszük, a homlokrésznek lekell lógnia a szemöldökünkig. A cél az, hogyha megütik a sisakot szemből, akkor a harang teteje a bélésre feküdjön fel és ne a fejünket üsse és vágja meg.

A másik módszer, ha a bélés bele van varrva a sisakba. Ezt is jól kell csinálni. A bélés kissé lógjon túl a homloklemezen. Ha a lemez lóg túl a bélésen akkor az szintén sérülést tud okozni. A másik, hogy a varrásnál nem szabad nagyon keményre összehúzni a bélést. Ha a bélés nem tud összenyomódni, akkor nagyon keveset vesz el az erőből.  Ugyan úgy bedagadhat a fejünk, a varrás pedig felhorzsolhatja a bőrünk.

Mit tudunk tenni az ellen, hogy elkerüljük az ilyen hibákat?

Ha összeállt a szettünk vegyünk mindent szépen föl, majd pedig kérjük meg az egyik csapattársunkat, hogy járjon minket körbe, nézze át a páncélunkat, bökdösse végig és győzödjön meg arról, hogy nem lát olyan rést rajtunk ami veszélyes lehet.

Nem túl erősen, de minden támadható felületet ütögessen végig legalább egy falchionnal. Ha valahol azt érezzük, hogy már ez is fáj akkor ott baj van.

A sisaknál is ugyan így járjunk el. Csapkodjuk meg egy kicsit, lökdössük meg szemből is a vizort. Ha nyom, fáj, akkor nem lesz jó.

Illetve alaposan nézzük át a BN szabályokat is. Nem véletlenül vannak a megkötések.

Legyünk tudatosak, maradjunk épségben!

Ujvári Ádám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése