Edzés cölöppel 1. rész: Az alapok

Edzés cölöppel

1. rész: Az alapok

Egy vívónak nem csak technikailag, de fizikailag is edzettnek kell lennie ahhoz, hogy sikeres versenyző legyen.  Nem elég ismerni különböző vágásokat, kombinációkat és cseleket, de a testet is hozzá kell szoktatni ahhoz a terheléshez, amivel egy-egy mérkőzés jár.

Az egyik legősibb és legtökéletesebb eszköz erre a cölöp.

 A cölöp egy vívó számára olyan, mint a bokszzsák egy bokszoló számára. Segítségével fejleszthető az ütőerő, az állóképesség, a vívótempó és a technikai tudás is. Mindezeket úgy, hogy nincs szükség drága edzőteremre vagy edzőpartnerekre, emiatt tökéletes kiegészítő edzésforma a szokásos vívótermi edzések mellett.

Milyen a jó cölöp?

Az első számú szabály az, hogy mindig rugalmas legyen. A sima facölöpök nem alkalmasak arra, hogy teljes erővel edzhessünk rajtuk. Egyrészt folyamatosan rongálódnak, de ami ennél is fontosabb, hogy az ízületeink is sérülhetnek, mivel nem képesek elég nagy mértékben elnyelni az ütés energiáját.

Érdemes több rétegben gondolkodni. Mindenképp legyen egy fix mag, ami köré felépül az ütőfelület. A fix rész lehet fa, de ha hosszabb távra tervezünk érdemes egy vascsövet lebetonozni a földbe.

 Kitört cölöp

Ez után jöhet az ütőfelület. Erre a legalkalmasabb a gumiabroncs. A gumikat érdemes rögzíteni egymáshoz, hogy együtt mozogjanak, és ne csússzanak szét edzés közben.

Alternatív megoldások:

Gumi helyett burkolhatjuk a magot több réteg szőnyeggel, szivaccsal vagy más szívós, de puha anyaggal. Ez a megoldás nem tökéletes, de ideiglenesen jó ahhoz, hogy az edzéseket minél előbb el lehessen kezdeni.

Ha nincs lehetőségünk fix cölöpöt használni, összekötözött és fellógatott abroncsok is megoldást jelenthetnek. Itt arra kell figyelni, hogy elég nagy legyen a végsúly az abroncsok alján, vagy lent is ki lehessen kötni a gumikat, különben minden ütés után kileng a „cölöp”.

Alapozós edzésekhez elég egyetlen egy gumi is, az szinte bármihez rögzíthető, könnyen szállítható és tárolható.

Alapok:

Az első lépés a helyes mozgás elsajátítása. A dinamikus vívás egy fontos pontja a lábmunka és ezt a cölöpnél sem lehet elhagyni. Persze vannak lépés nélküli gyakorlatok (ahogyan egy meccs közben is sokszor van álló helyzetből való vívás), de az elején próbáljuk minél szabályosabban összekapcsolni a vágásokat és a megfelelő irányú lépéseket.

A cölöpnél ez nem egyszerű feladat, hiszen szemben egy hús vér ellenféllel nem mozdul velünk együtt. Meg kell tanulni úgy lépni, hogy még sem halad előre az ember.

Ehhez fontos tisztában lennünk a megfelelő vívótávolsággal. Legyen szó egy mozdulatlan abroncsról vagy egy ellenfélről, ahhoz hogy el tudjuk találni, ütőtávolságba kell kerülnünk. Ha ehhez hozzá vesszük azt, hogy egy ütés akkor a leghatékonyabb, ha a kard utolsó, tenyérnyi részével éri el a kiszemelt célt, máris közelebb kerülünk a „megfelelő vívótávolsághoz”.

Az „ellenfél” köré képzeletben egy kört tudunk rajzolni. A kör sugara a kinyújtott karunk és a kardunk hossza. Vívás közben a cél az, hogy ezen a körön maradjunk, és innen tudjuk elindítani a támadásokat. Ha túllépünk a körön, ugyan el tudjuk találni az ellenfelet, de egyáltalán nem biztos, hogy a támadásunkban elég erő és lendület lesz.

Mikor gyakorlunk a cölöppel az első vágás során lépjünk rá a körre. Ha egy szabályos jobb felső állásból indulunk, akkor a jobb lábunk kerül a körre. A következő vágásnál átváltunk, amihez bal lábbal lépünk egyet. Ha a második lépés egy sima előre lépés, máris túl közel kerülünk a cölöphöz, emiatt csak a körívig visszük előre a lábunkat, majd hátrahúzzuk az eddig elöl lévő jobb lábat. A következő vágásnál ugyan ez történik, csak fordítva.

   

Mi az, amihez még szükség van az edzéshez?

Ajánlott a bandázs vagy egy csuklószorító használata, hiszen egy-egy hosszabb cölöpös edzés jobban meg tudja erőltetni az ízületeket, mint egy vívótermi edzés. A víz és a szőlőcukor is hasznos lehet egy-egy edzés során.

Fontos még, hogy mindig tudatosan eddzünk. Vagy az ismétlésszámot fixáljuk előre, vagy az időtartamot mérjük, amíg egy-egy gyakorlatot végzünk, hogy követhető legyen az edzés. Az eredményeket érdemes lejegyezni. Ha mindig csak érzésre esünk neki a gumiknak, sokkal nehezebb fejlődést elérni.

A cikk folytatásában az állóképesség növelésről, ütéskombinációkról, és más hasznos, edzéssel kapcsolatos dolgokról lesz szó. Addig is: